A bankok elleni DDoS-hullám (2013): 5 tanulság a fizetési forgalomról
2013 tavaszán több holland bankot ért egy DDoS-támadáshullám. Az internetbankolás és az iDEAL az ügyfelek számára hosszabb ideig elérhetetlen volt, és a fizetési forgalom akadozott. Adatot nem loptak el, tisztán a rendelkezésre állásról volt szó, de a mindennapi életre és az ügyfélbizalomra gyakorolt hatás nagy volt. Öt tanulság a pénzügyi szektornak.
Mi történt
2013 áprilisának elejétől a bankok DDoS-támadásokkal szembesültek: weboldalak és szolgáltatások szándékos túlterhelésével hatalmas mennyiségű forgalommal. Az egyik bank volt az első célpont, és rövid idő alatt többször is támadták, aminek következtében az ügyfelek nem tudták használni az internetes és a mobilbankolást. Nem sokkal ezután más bankok is sorra kerültek, és az iDEAL is kiesett, így a webáruházakban való online fizetés átmenetileg nem működött. Egy DDoS-támadás során nem törnek be, és nem lopnak el adatokat; a cél a megbénítás. Hogy ki állt a támadások mögött, sosem derült ki. A bankok és az NCSC ezután közösen vették kézbe a védekezést.
1. tanulság: Legyen gyors és őszinte, akkor is, ha nem ismeri az okot
Az ügyfelek, akik nem tudnak kártyával fizetni vagy átutalni, azonnal tudni akarják, mi történik. Egy DDoS-támadásnál az elején gyakran még nem világos, meddig tart. Ne várjon ezzel: adjon ki gyorsan egy őszinte üzenetet arról, hogy zavar van, hogy dolgoznak rajta, és hogy mit tudnak és mit nem tudnak megtenni az ügyfelek. Legyen egyértelmű abban, hogy nem szereztek meg adatokat. Fizetési problémáknál az emberek gyorsan csalásra gondolnak; ezt az aggodalmat aktívan el kell oszlatnia.
2. tanulság: Kommunikáljon olyan csatornán, amely nem esik ki vele együtt
Ha a weboldala és az alkalmazása a célpont, akkor nem támaszkodhat rájuk a kommunikációjához.
- Használjon egy olyan állapotoldalt, amely független infrastruktúrán fut, a támadott rendszerektől külön.
- Vesse be a közösségi médiát és a sajtót, hogy elérje azokat az ügyfeleket, akik nem járnak az Ön csatornáin.
- Gondoskodjon arról, hogy az ügyfélszolgálat ugyanazt az aktuális üzenetet közölje; semmi sem károsabb az ellentmondó információnál.
- Ahol lehet, kínáljon alternatívát, például telefonon vagy a fiókban.
3. tanulság: A fizetési forgalom lánc-forgalom
Amikor az iDEAL kiesett, azt nemcsak a banki ügyfelek vették észre, hanem a webáruházak és ügyfeleik is. A fizetési forgalom egy lánc: egy banknál vagy a közös fizetési infrastruktúránál felmerülő probléma egyszerre sok felet érint. Ezért egyeztessen a szektoron belül és a fizetési infrastruktúrával. Az egységes kommunikáció megakadályozza, hogy minden szem külön történetet meséljen, és tovább növelje a nyugtalanságot.
4. tanulság: Óvja a bizalmat, mert az a tőkéje
Egy bank számára a bizalom a legfontosabb vagyon. Egy néhány órás üzemzavar kellemetlen; az az érzés, hogy a bank nincs ura a helyzetnek vagy nem kommunikál őszintén, sokkal károsabb. Ezért legyen átlátható, mutassa meg, hogy komolyan veszi a helyzetet, és tartsa be a megállapodásokat. A méltányosság az igazolható károk esetén és az egyértelmű utókezelés jobban erősíti a bizalmat, mint egy tökéletes, de meg nem magyarázott műszaki helyreállítás.
5. tanulság: Ismerje bejelentési kötelezettségeit (DORA, NIS2 és CER)
A pénzügyi szektorra 2025 óta érvényes a DORA (Digital Operational Resilience Act): egy súlyos IKT-incidenst a De Nederlandsche Banknál (DNB) jelent be, egy kezdeti bejelentéssel, időközi frissítésekkel és egy zárójelentéssel. A DORA a pénzügyi entitások számára az IKT-incidensek specifikus szabályozása. Emellett a bankok kritikus entitásnak minősülnek a kritikus entitások ellenállóképességéről szóló törvény (CER) szerint a fizikai és minden veszélyre kiterjedő ellenállóképesség tekintetében; a kiberbiztonsági törvény (NIS2) alkotja a tágabb kibertörvényi keretet. A válság során rögzítse, mely bejelentéseket mikor és kihez tettek.
Hogyan segít ebben a CrisisRadar
A CrisisRadar közös helyzetképet ad a válságstábjának: az igazgatóság, az IT, a fizetési szakértők, az ügyfélszolgálat és a szóvivőség ugyanazzal az információval dolgozik. A tényeket rögzíti, percek alatt megnyugtató ügyfélüzenetet és egy, a felügyeletnek szóló bejelentést állít össze, és egy saját, a kulcsrendszereitől függetlenül működő állapotoldalon teszi közzé az állapotot. A bejelentési határidőket számlálók figyelik a DORA-határidők tekintetében. Szeretné látni, hogyan néz ki lépésről lépésre egy fizetési forgalmi üzemzavar a platformon? Akkor tekintse meg a kapcsolódó gyakorlati helyzetet.
Stappenplan
Állítson fel egy független állapotoldalt
Alakítson ki egy állapotoldalt, amely a kulcsrendszerein kívül fut, hogy akkor is kommunikálhasson, ha a weboldalát és az alkalmazását támadják.
Készítsen elő ügyfélüzeneteket és egy megnyugtatást
Készítsen elő standard üzeneteket, amelyek világossá teszik, mi működik és mi nem, és hogy nem szereztek meg adatokat.
Biztosítsa a DORA-bejelentési láncot
Gondoskodjon arról, hogy egyértelmű legyen, ki és mikor jelent be a DNB-nél, és hogy az idővonalat az incidens során rögzítsék.
Gyakoroljon egy fizetési forgalmi zavart
Gyakoroltasson a csapattal egy olyan forgatókönyvet, amelyben a fizetési forgalom és az internetbankolás kiesik, beleértve az ügyfél- és a felügyeleti kommunikációt is.
Veelgestelde vragen
Mi az a DDoS-támadás, és lopnak-e el közben adatot?
Egy DDoS-támadás rendkívül nagy forgalommal túlterhel egy weboldalt vagy szolgáltatást, hogy az elérhetetlenné váljon. Nem törnek be, és nem lopnak el adatokat; a cél a rendelkezésre állás megbénítása.
Hogyan kommunikáljon, ha a saját weboldala és alkalmazása leáll?
Használjon egy állapotoldalt független infrastruktúrán, és vesse be a közösségi médiát, a sajtót és az ügyfélszolgálatot ugyanazzal az aktuális üzenettel. Így az ügyfeleket akkor is eléri, ha a támadott csatornák nem működnek.
Milyen bejelentési kötelezettség vonatkozik a bankokra egy IKT-incidens esetén?
A pénzügyi szektorra a DORA érvényes: egy súlyos IKT-incidenst a De Nederlandsche Banknál (DNB) jelent be, egy kezdeti bejelentéssel, időközi frissítésekkel és egy zárójelentéssel. A bankok emellett kritikus entitások a CER szerint, a NIS2-vel mint tágabb kibertörvényi kerettel.
Sneller en beter communiceren tijdens een crisis?
CrisisRadar helpt u dit in de praktijk te brengen — van voorbereiding tot de eerste minuut.
Meer gidsen
Wat is crisiscommunicatie?
De basis: wat crisiscommunicatie is, waarom het telt en hoe u begint.
Hoe stel je een crisisbericht op?
Een helder crisisbericht in zes stappen, met een handig voorbeeld.
Crisiscommunicatieplan opstellen
Wat hoort er in een crisiscommunicatieplan en hoe maakt u er een?